Menü Bezárás

Farmakogneomika avagy a modern orvoslás jövője

A famakogenomika avagy a genetikai vizsgálatok fontossága

Alapvetően úgy gondolom, hogy számos betegséget, kialakuló problémát lehetne még idejében vagy egyáltalán a kialakulása előtt kezelni, hogy ha tisztába lennénk azzal, hogy a gén állományunk, milyen kialakuló problémákat hordozhat magában. Alapvetően a tudományos világban abszolút felváltva használják a farmakogneomika illetve a farmakogenetika megnevezéseket. Ez a vizsgálat vagy éppenséggel kutatás arra irányul, hogy milyen jellegű gének, milyen génes variációk milyen gének milyen kölcsönhatásba lépnek. Vagyis tulajdonképpen a gének kölcsönhatását, egymásra gyakorolt hatását vizsgálják. Magának a farmakogneomikának a célja, hogy DNS/RNS vizsgálatokkal magasabb szintre emeljék a genetikai vizsgálatokat és még pontosabb képet tudjanak alkotni arról, hogy a az emberi gének milyen fejlődésen mennek keresztül és milyen hatással vannak egymásra.

A farmakogenomika mint a gyógyszerfejlesztés jövője

Alapvetően úgy gondolom, hogy a farmakogenomika hatalmas előre lépés az orvoslás és a gyógyszeripar jövőjében, hiszen nem csupán a génállományokat vizsgálja, hanem a kezelések, gyógyszerek arra történő hatásait is. Miután a molekuláris genetika célja, hogy a genetikai variáció vizsgálható és ezáltal a variánsok, melyek valamilyen módon összehozhatóak betegségekkel kimutatják, hogy milyen gyógyszer milyen jellegű gén állománynál, milyen mellékhatással lehetnek, és milyen probléma merülhet fel esetlegesen. Hiszen ennek a módszernek köszönhetően naponta akár több millió genetikai variáció is vizsgálható. Amennyiben pedig egy variáns valamilyen módon esetlegesen összehozható mondjuk egy mellékhatással vagy betegséggel az abszolút kimutatható. Konkrétan arra koncentrál maga a farmakogenomika, hogy a genetikai különbségek, hogyan befolyásolják a kezelésekre illetve a különböző gyógyszerekre adott választ. Ez azért rendkívül fontos, mert a gyógyszerek összetevői gyakran bizonyos génállommányikkal rendelkező egyéneknél eltérő reakciókat vált ki. Például az egyik emberre mondjuk valami genetikai összetétel miatt abszolút hatástalan az adott gyógyszer, míg a másik embernél ugyanaz a gyógyszer esetlegesen komoly mellékhatásokkal is járhat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komolyan vizsgálják a farmakoegnomikán belül ezeket az eseteket, hiszen amennyiben tisztába vagyunk azzal, hogy milyen esetleges mellékhatással járhat az irányunkba nézve az adott gyógyszerek. Érdekes statisztika, hogy a vérnyomás csökkentők példának okáért az emberiség mintegy 30%-ánál abszolút hatástalan, de még ennél is meredekebb statisztika, hogy az antidepresszánsok bizony az emberiség 50%-ánál abszolút nem bírnak semmilyen jellegű hatással és abszolút haszontalan a szedésük, hiszen jóformán semmilyen hatást nem váltanak ki az adott szervezetre. Szintén hasonló a helyzet az asztmásoknál is, hiszen az asztma kezelése is a statisztikák és a kutatások szerint tulajdonképpen a kezelések háromnegyedénél nem igazán működik. De még mindig csak a kisebb problémáról beszélünk, amikor is bizonyos gyógyszerek nem hatnak a kezelt páciensre, de ennél sokkal rosszabb eset, amikor kifejezetten negatív, rossz hatást vált ki. Állítólag bizonyos statisztikák kimutatták, hogy az Amerikai Egyesült Államokban évente megközelítőleg 100 000 ember hal meg pusztán csak gyógyszermérgezés okán, vagyis az ő esetükben a gyógyszerek rendkívül rossz mellékhatással bírtak. Komoly kutatások bebizonyították, hogy bizony az ilyen jellegű rossz reakciókért 60-80%-ban a genetikai különbözősek felelősek. Alapvetően a farmakoegnomikának két ága van, az egyik ága a gyógyszerfejlesztéssel, míg a másik ága a gyógyszerekre adott válaszát vizsgálja a szervezetnek. Alapvetően mindkét ága elképesztően hasznos, hiszen ezáltal számos betegséget megelőzhetünk, illetve kezelhetünk hatékonyan.

A farmakoegnomika a gyakorlatban

Alapvetően én rendkívül hasznosnak tartom a farmakoegnomika fejlesztését, hiszen, bár egyenlőre még csak a gyógyszerek illetve kezelések mellékhatásainak a töredékével vagyunk tisztában, mégis már most hatalmas eredményeket értek el. Mint már a fentiekben is említettem elsősorban, miután még viszonylag gyerekcipőben jár a dolog, a gén és gén közötti kölcsönhatásokat vizsgálják elsősorban a jelenlegi kutatások. Én személy szerint rendkívül hasznosnak tartom ezt a feltörekvő tudományágat, hiszen amennyiben ebben jelentős sikereket fognak tudni elérni elképesztően sok ember életét tudják ezzel megmenteni. Folyamatosan követem a farmakoegnomika fejlődését és az újabb és újabb áttöréseiket.