Menü Bezárás

A hűtőautó biznisz

A hűtőautó nem a jégkrémes kocsi

Számtalan esetben magyaráztam frissen megismert embereknek a vállalkozásomról és valahányszor azt említettem nekik, hogy hűtőautó ülésén furikázok fel le a városban, egyből mindenki Bud Spencerrel és a pisztáciával kezdett poénkodni. Nem mondom, hogy nem értem a viccet, de egy idő után már unalmas. Nem, a hűtőkocsi nem fagyis autó. Nagyon sok más dolog van, amit hűteni lehet, sőt kell is. De kezdjük az elején.

Amikor vállalkozni kezdtem, eredetileg teherhordással foglalkoztam. Korábban alkalmazott is voltam, gyakorlatilag ugyanezt csináltam, csak nagyon sokat lefölöztek a fizetésemből, ezért döntöttem úgy, hogy akkor már inkább nekiállok és csinálom magam. Az elején egy furgonom volt, azzal csináltam üzletet és nem ment rosszul. Aztán kerestem egy társat, mert jó, ha az embernek van egy B terve, mi van, ha lebetegszem, vagy bármi közbe jön, ne csak rajtam álljon vagy bukjon egy fuvar. Így viszont elkezdtünk bővülni és egy idő után láttam, hogy nem ártana egy hűtőató se.

Hogy lett ebből hűtőautó?

Ez akkor kezdett felmerülni, amikor már két kisebb furgonunk is volt. Hárman vittük az üzletet, én sajnos egyre ritkábban ültem volánhoz, de hát ez az átka annak, ha valaki céget vezet, na meg ne sírjon a szám, hát ezért léptem ki az alkalmazotti körből. Szóval a megrendelések közt egyre másra merültek fel rendezvények, ahol jól jött volna. Úgyhogy nekiálltam nézelődni, de sokáig nem jött semmi szembe. Meg valljuk be őszintén, a tőkét is össze kellett kuporgatni.

A hűtőautó nem olcsó mulatság. A lényeg a lényeg azonban, hogy fél év nézelődés után szembe jött egy ajánlat, éppen volt is annyi megtakarítása a cégnek, hogy bele mertem vágni. Na persze kölcsönt kellett felvennünk rá, de pont tavasszal a nyári időszak előtt úgy éreztem, hogy meg fog ez térülni. A többiek is egyet értettek, hiszen látták ők is, hogy a legutóbbi szezonban sok esküvőt nem vállaltunk el pont azért, mert nem tudtunk hűtőkocsit biztosítani, holott ezekben azért jó pénz van.

Úgyhogy a hűtőautó végül megtekintésre került. Elvittem magammal a tapasztaltabb társam. Ő műszakilag jól fel tudja mérni az autókat, a mini flottánk műszakiztatása, karbantartása is az ő hatásköre. Ha bármi nem stimmel, ő kiszúrta volna. Én pedig korábban a cégnél furikáztam már hűtőautóval, úgyhogy tudtam, „felhasználói szinten”, hogy mire van szükség.

A hűtőautó első szezonja

Nem kellett sokáig nézegetnünk – persze azért alaposak voltunk – de hamar kiderült, hogy ez egy jó fogás. El is hoztuk, lepapíroztuk – sikerült alkudnom egy kicsit, mert vállaltam, hogy készpénzben fizetünk. A hűtőautó már ott állt a garázsban, mikor annyi még eszembe jutott, hogy le kéne szedni a ráragasztott fóliát. Hát az egy kínszenvedés volt, de az előző tulaj logóját, meg üzletét nem fogom reklámozni, ahogy fel alá megyek vele.

Az első szezon jól alakult. Májustól már vállaltunk mindenféle rendezvényeket és a nyári időszak tényleg olyan – egy vőfély haverommal állapítottuk meg – hogy minden hétvégére három-négy esküvő jut. Persze nem mindegyiket tudjuk elvállalni, de annyi baj legyen. A hétköznapokon azonban ezzel nem sokra mentünk. A hűtőautó jól teljesített, minden héten volt dolga, ugyanakkor én azt éreztem, hogy hét napból ötön parlagon hever.

Ezen rágódtam épp, amikor üvöltözni kezdett valaki az utcában, hogy „dinnye, melone!”. És erre beugrott! A hűtőautó tökéletesen alkalmas lenne rá, hogy akár kiárusítsunk vele. Volt a városban egy haverom, aki vegyesboltot vitt, még egyike azoknak, akik nem szerződtek le semmilyen nagy vállalattal, hanem becsületes kisvállalkozóként mindent maga szerzett be. Őt környékeztem meg vele, hogy mit szólna, ha a fagyasztott árujával kétszer egy héten körbemennénk a terepen.

Ezen azért be kell vallanom, én is sokat filóztam és ő se azonnal adott rá választ. Ugyanis az a ki be pakolás, akármilyen gyorsak is legyünk, nem a legjobb az árunak. Márpedig hétvégére ugye nekem üres kell legyen a hűtőautó, mert visszük a húslevest az esküvőre, vagy a hidegtálat vagy az akármit. Az meg szintén csak akkor derül ki, hogy erre van-e igény, és hol, ha kipróbáljuk. Jó kis feltérképezésre volt szükségünk.

Hűtőautó felállás

A jó hír az, hogy a város szélén virulnak a kertvárosok. Persze itt is van ABC mindenhol elérhető távon belül, de az ember egy lusta disznó és lefogadom, hogy szívesebben veszik, ha közvetlenül az ajtajuk előtt áll meg valaki. A haverom is szerette volna kipróbálni, bár az ő kockázata az áruk miatt lényegesen nagyobb volt. Annyit találtunk ki, hogy csak félig pakoltuk meg első körben a hűtőautó rakterét és ketten indultunk el az első „próbaútra”.

Hát nem mondom, hogy ez már megérte. Egyfelől kora délután mentünk, ami utólag belátom, hogy butaság volt. Másfelől még nem szokott hozzá senki, hogy ott vagyunk és rájöttem, hogy a puszta látványunkra senki nem dugja elő az orrát. A „dinnye, melone” elég egyértelmű, de mit ordítozzak én? „Fagyasztott áruk és jégkrémek”? Úgyhogy legközelebb már okosabbak voltunk. Szereztem egy kis csengőt, elég jellegzetes hangja van, és este hat-hét között „róttuk az utcákat”. Na, akkor rendesen fogyott az áru. Úgyhogy a módszert megtartottam és a hűtőautó azóta is hétköznaponként járja az utcákat.